Nem vagyok se geológus, se klímakutató, de azt érzem, hogy nagy változások vannak a Föld életében. Egyre szélsőségesebb az időjárás, egyre több eddig szokatlan jelenség tapasztalható. Növekszik a vulkánok aktivitása, sűrűbbé és erősebbé válnak a földrengések. Nem látok se a jövőbe, se a Föld mélyébe, nem tudom megmondani, hogy ez milyen hatással lesz ránk, vagy a bennünket követő generációkra. Azt viszont tudom, hogy a ma döntéseivel a gyermekeink és unokáink életét, életkörülményeit is befolyásoljuk. Ezért vetődött fel bennem a kérdés, hogy kell-e nekünk az atomerőmű? Biztos, hogy ragaszkodnunk kell annak felújításához, bővítéséhez? Vagy esetleg követnünk kellene, Németország, Olaszország, Svájc és Japán példáját, és lemondani nekünk is az atomról? Tudom, hogy nem egyszerű kérdés. Tudom, hogy Paks adja az energiatermelésünk bő egyharmadát. Lehet, hogy az alternatív energiák használata most még talán drágább, bár ha tömegesen kezdjük el a használatát, lecsökkenhet az atomenergia költségszintjére. Mindenesetre a döntéshozók helyében alaposan elgondolkodnék, sok helyről kérnék javaslatokat és szakvéleményeket.

Néhány dolog, ami miatt aggódok:

Az USA Földtudományi Intézet (US Geological Survey) adatbázisában 1973 és 2007 között rögzített több mint 386 000 földrengés elemzése azt bizonyította, hogy a Földön a földrengések évenkénti teljes energiája 1990 óta nagyon gyorsan növekszik. A földrengések évenkénti energiájának növekedése a bolygó túlmelegedésének eddigi legerősebb tünete. A NASA űrből végzett mérései megerősítik, hogy a Föld egésze négyzetkilométerenként legalább 0,85 Megawattal több energiát nyel el a Naptól, mint amennyit képes a világűrbe visszasugározni. Ez a „termális egyensúlyhiány” azt jelenti, hogy a bolygó belsejében termelődött hő nem tud elszökni, és a bolygó belsejének túl kell melegednie. A szeizmikus, tektonikus és vulkanikus tevékenységek fokozódása a bolygó megfigyelt termális egyensúlyhiányának elkerülhetetlen következménye Hacsak a globális felmelegedés (a Föld állandó termális egyensúlyhiánya) problémáját nem rendezik sürgősen és mindenre kiterjedő módon, akkor a globális szeizmikus, vulkanikus, és tektonikus tevékenység gyors növekedése biztosra vehető. Ezek nagyon elgondolkodtató megállapítások!

Nézzünk körül szűkebb pátriánkban:

A Kárpát-medence a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a gyakorlatilag földrengésmentes Kelet-Európai-tábla között helyezkedik el. Tektonikáját az Adriai-mikrolemez óramutató járásával ellentétes forgása, illetve a forgásból eredő észak-északkeleti irányú mozgás határozza meg. Szeizmicitása összességében közepesnek tekinthető. Ennyit ír a szakirodalom róla, de a tapasztalataim szerint hazánkban is növekszik a földrengések száma.

2011. 01. 29. A Richter-skála szerint 4,7-es erősségű földrengés volt Oroszlány közelében közölte az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Szeizmológiai Obszervatóriuma.  

2011. 07. 11.  A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengést észleltek Oroszlány mellett közölte az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Szeizmológiai Obszervatóriuma.  

2011. 09. 03. A Richter-skála szerint 2,8-as erősségű földrengés volt Pakstól 8-10 kilométerre északra szombat reggel fél tízkor - közölte a Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai főosztálya.

2011. 09. 08. A Richter-skála szerint 2,3-as erősségű földrengést érzékelt Hatvantól 10 kilométerre északra az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Szeizmológiai Obszervatóriuma csütörtök hajnalban.

A januári oroszlányi földrengést én is éreztem. Ijesztő volt! Pedig vagy 25 kilométerre lakom Oroszlánytól. Remegett a szék alattam, és az a hang, ami követte félelmetes volt.

Mi a helyzet Paks körül:

A paksi atomerőmű telephelyét a hatvanas években a történelmi feljegyzések és a műszeres mérések alapján az ország egyik legkisebb veszélyeztetettségű területén jelölték ki, s ennek alapján, illetve az 1970-es években érvényes földrengés-biztonsági követelmények figyelembevételével tervezték és építették az atomerőművet. A külső környezeti hatásokkal összefüggő biztonsági követelmények a nyolcvanas években radikálisan megváltoztak, szigorúbbak lettek. A nyolcvanas évek második felében a paksi telephelyen végzett geológiai, szeizmológiai vizsgálatok rámutattak, hogy a korábban feltételezettnél nagyobb maximális vízszintes talajgyorsulást kell figyelembe venni a tervezési alapban. Ezek alapján úgy látom, hogy senki nem biztos semmiben. A nagyesküt senki nem merné letenni arra, hogy a paksi atomerőmű tökéletesen biztonságos helyen van. Ehhez vegyük hozzá, hogy a paksi törészóna léte szakmai körökben jól ismert volt már az atomerőmű telepítése előtt is. Simon Béla 1939-ben bemutatta térképét, szerinte a kecskeméti földrengésért a paksi törésvonal a felelős. A következő generáció szakemberei is elfogadják és bizonyítják a törésvonal meglétét (Rónai, Némedi, Varga 1977, Kőrössy 1982).

A leírtak alapján az a vélemény alakult ki bennem, hogy nekünk is be kellene állnunk azok közé az egyre gyarapodó nemzetek közé, akik lemondanak az atomenergiáról. Meg kell keresnünk azokat a technológiákat, amikkel, kiválthatjuk az atomenergiát. A fejlesztések egyre hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszik az egyéb energiák előállítását. Gondolok itt a napenergiára, a szélenergiára, a geotermikus energiára, a hévizekre. Szinte biztos vagyok benne, hogy a felsorolt energiaforrásokkal teljes mértékben kiválthatnánk az atomerőművet. Ezek az energiák is tiszták, nem fokozzák a globális felmelegedést és ráadásul sokkal biztonságosabbak az atomnál, és ha véletlenül mégis megtörténik egy nagyobb földrengés vagy bármilyen katasztrófa, nem veszélyeztetik az emberek életét.